édes - keserű

A káröröm olyan, mint egy szép nagy gumilabda. Jól lehet ide-oda dobálni.

A legszomorúbb olvasmányokkal mostanában mindig a KSH oldalán találkozom.

Kellene nekem még egy magamból. Na nem azért, mert olyan jól kijövünk egymással. De átvállalhatná a munkám felét.

Ha esetleg valaki még nem tudná, de tudni akarja és érdekli, az menjen, lásson.

Béla ma csomagolt nekem szendvicset, teát és aggodalmaskodó arccal engedett utamra. Kell néha ez az elesettség, csak azt nem tudom, hogy melyikünknek.

Az ember azt hinné, hogy egyszer majd megtanul időben lefeküdni, egészséges ételeket és italokat megfelelő mennyiségben fogyasztani, és nem csinál magából emberi roncsot és/vagy élőhalottat feleslegesen.

Úgy szeretnék felnőni.

Nem szeretem, hogy a nem szeretem napok nem szeretem évfordulói mindig eszembe jutnak.

A kalapom, a kalapom félig selyem

Félrevágom, félrevágom úgy viselem

Rája iszom, rámulatok

Úgyis tudom, hogy meghalok

Mivel felmerült a kérdés - és bennem is felmerül a kérdés, hogy miért kell nekem mindig reagálnom - elárulom, hogy a hétvége nagyon jól telt.

Külön öröm volt számomra, hogy Szilágy Anna is idelátogatott Melegföldvárról, ezért sok melegföldvári nótát hallhattam búzai zenekísérettel, ami nekem nagy kedvencem, mert Mezőség ezen része nem csak a szép tájról, falu közepére kicsapott állatokról, kedves emberekről, jófajta muzsikáról, Anna nénikről nevezetes, hanem arról is, hogy egyszer itt is beleléptem egy gödörbe. S bár ezen okból kifolyólag a táncot nem sikerült elsajátítanom, a zenét nagyon szeretem. 

Múltkor szó érte a ház elejét, hogy nem politizálok eleget, vagy nem elég kitartóan, vagy nem elég nyíltan, hát most pótlom.

Rohadjon meg az a köcsög milliárdos megélhetési politikus Haljon éhen az az ollókezű Edward, aki kitalálta, hogy össznépi vigadalmak alkalmával nem lehet kést árulni - miután három hetet robotolt egy kőfejtő bányában szerszámok nélkül a puszta kezeivel - egy terülj-terülj asztálkám mellett, amiből nem tud lakmározni, mert kicsorbultak a kezei és nincs nála kés. Az embernek kinyílna a bicska a zsebében. Ha lenne.

Még mielőtt valaki megkérdezné, hogy miről van szó, elárulom, fogalmam sincs, ha utánajártam volna lehet be kellene látnom, hogy ez egy olyan intézkedés aminek volt valami oka, akkor pedig nem tudtam volna habzó szájjal idevésni eme sorokat. 

Én vagyok az egyetlen magyar akinek soha nem lesz bicskája. Nagyon sajnálom magamat.