Nem szeretek egyedül lenni. Ezért nem is szeretnék egyedül megöregedni. Hogy ezt elkerüljem igyekszem elviselhetőbb lenni. Hogy legyen aki elvisel. Most. És hosszútávon is. Ezért múlt héten megfogadtam, hogy nem fogom minden egyes alkalommal (kétnaponta) elmondani, hogy utálok hajat mosni,* mert én biztosan unnám ezt hallgatni egy életen át.
Lehet tippelni, hogy hányszor hangzott ez el eddig a héten.
*Arról, hogy azt mondogassam, hogy utálok körmöt vágni, majd a következő félévben évtizedben fogok leszokni. Azt úgyis ritkábban kell.
