2013.02.01. 10:12 motymoty

A remény, hogy talán, esetleg, mégsem én rontottam el

Bizonyára független, emancipált, önálló, magabiztos és öntudatos nő vagyok, de mióta apa elmesélte Bélának, hogy szerinte a főnőköm már ránézésre sem teljesen normális, azóta sokkal könnyebb elviselnem.

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik

7 komment

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

2013.02.01. 10:44:29

Ójaj, képzeld tegnap hívott a főnököm és pont akkor porszívóztam ezért nem hallottam és azonnal írt egy pikírt levelet amely szerint engem nem lehet elérni telefonon csak ímélben... Hát tök olyan mint bélám :(

Válasz erre

motymoty 2013.02.01. 14:33:44

@anyuss: :D Már nagyon régen rászoktattam az embereket, hogy vagy emilt írjanak, vagy hívják Bélát. Persze ha nem fontos, akkor jó a telefon is, pár napon belül mindig mindenkit visszahívok.

Válasz erre

motymoty 2013.02.01. 15:03:36

Azt majdnem el is felejtettem, hogy azt is megtudtam, hogy volt munkatársam pszichológushoz fordult. És nemrég egy másik távoli mukaerő is felmondott neki.

Na, most már megmentettem magamnak ezeket az információkat. Majd ezt olvasgatom, ha szükséges és nem jutna eszembe. :)

Válasz erre