tízpontos bejegyzés. (kommentnélküli lett volna, ha nem rondítok bele)

mármint ki nem ismeri be, az író vagy az olvasó? néha egyik sem, néha pedig a kettő ugyanaz.

De igen. Például én nagyon jó vagyok zoknipárosításban.

@Zazálea: Elsősorban az íróra gondoltam, de igazad van, az olvasónak is lehet ehhez köze. Érdekes.

@cucka: :) Százból?

@anyuss: ügyes :)

@motymoty: 10-ből, teee :D

@cucka: Könyvet ne írjak? :D

@motymoty: Nem kell, a múltkor nagyon jó kis programokat találtam amik a blog formátumot pdf-fé alakítják. És akkor már csak nyomdát kell találni. Meg nyomdafestéket :)

@anyuss: :D Pedig már kezdtem megijedni. A nyomdafestékkel még lehetnek gondok. :)

én beismerem :D
sőt azon csodálkozok, ha valaki még olvas ...

:D
Kikérem magamnak!!!!
Én egy zsenijális író vagyok csodásan művelt olvasókkal. De eme kapitalista világ romlásba döntő anyagiassága elől inkább a mindenki által elérhető felületre menekítem a remekeim
:D

Különben is, ha nem lennék ilyen szerény, tökéletes lennék :D

@shhhhhhhhhhhtttt:
Már akartam mondani, hogy azok vjúvok, ott oldalt, azok bizony hazudnak. Mert olvasom a bejegyzéseid, de rá már lusta vagyok klattyintani, így annak a száma nem is növekszik...
(vajon érted mit akartam írni?)

@Verde Lunaria: természetesen értem. a vjuv csak akkor növekedik, ha valaki az aloldalt kinyitja és nem csak a főoldalról olvassa végig.

Ellenben én csak azt mondtam, hogy azon csodálkozom ha olvasnak :D amennyi hetet havat összehordok, néha még nekem is nehéz követni :D

Az előbb írtam egy nagyon hosszú bejegyzést arról, hogy mit tapasztaltam a közel 10 év alatt, amit "irodalmi" körökben töltöttem, de véletlenül törlődött. Az volt a lényege, hogy az ún. irodalmi élet 1-1 haveri kör kezében van régiónként, és hogy kiábrándultam a tehetségesnek mondott írókból/költőkből, és hogy nem nagyon érdekelnek a műveik. Mondhatom, hogy én ebből az irodalmi életből vonultam nyugdíjba, és lehet, hogy olvasónak is tehetségtelen vagyok, és azért fordultam a számítógépes műfajok felé pl. blog, és savanyú lenne a szőlő, de szerintem direkt jó ez a lazaság, és én már nem biztos, hogy vissza tudnék kapaszkodni azokra az irodalmi magaslatokra, ahol régebben voltam. Se olvasóként, se íróként. Kétségtelen, hogy a blog az írói (és olvasói) tehetség apró pénzre váltása, de hogy eredetileg mennyi volt az a tehetség, az itt szerintem nem derül ki. Én egy közösségi oldal alternatíváját látom benne bő lére eresztve. Ráadásul szerintem felmérhetetlen még a hatása az írásbeliségre (tudományos szempontból). Izé, megtermékenyítőleg hat rá. Nemrég olvastam róla egy tanulmányt, ami úgy számol be a blogokról, mint kuriózumról, szerintem viszont mára már sokkal népszerűbb lehet, mint az irodalom, nálam például azt váltotta fel szinte teljes egészében. Hirtelen elromlott volna az ízlésem? Nem hiszem. Igaz, mindig is vonzottak a b kategóriás filmek, az amatőr videojátékok, meg egyebek, de szerintem nem vagyok ízlésficamos, csak (szellemi értelemben vett) ínyenc. Ez egyszerűen "közösségi", mondhatnám, hogy "lakossági" irodalom, szembeállítva a hivatalos "magas" irodalommal, ami nem hajlandó tudomást venni róla, de át fogja venni a helyét a mindennapokban, vagy jórészt már át is vette. És csak azért, mert sokkal interaktívabb, mint a "tehetséges" emberek által művelt írás. Az az igazság, hogy jelenleg olyan élethelyzetben vagyok, amikor főleg csak blogokat olvasok/írok, de szerintem ki tudom úgy magyarázni magam, hogy ne tűnjek nagyon tehetségtelennek. Bár néha úgy érzem, minden mást szívesebben írnék, mint blogot, csak azt nem lehet (nagyon) elrontani. Csak túlírni, például, és akkor már jönnek a gyengébb minőségű dolgok, meg akkor már más a funkciója az egésznek. Akarok én mást is írni. Később. De jelenleg jól elvagyok a blogokkal.

@Roboman: Ez nagyon tetszik h "egy közösségi oldal alternatívája", csak sztem nem biztos h a bő lé a lényeg, hanem h lassúbb és maradandóbb. Talán már öreg vagyok, de nekem a fészbuk túl gyors, és ha fél napig nem nyitom meg akkor lemaradok egy csomó mindenről (ami persze általában egyáltalán nem baj :)) de akkor is, itt fél év múlva is képbe lehet kerülni, és ha érdekel a másik, évekre vissza lehet olvasni.

@anyuss: Valóban, szerintem is több a haszna, mint egy közösségi oldalnak. A fészbuk tényleg a fiatal(os) lelkületű egyéneknek való, mélységesen lenézem, ami ott folyik. Persze azért rajta vagyok... de nem folyok bele az ott folyó "társalgás"-ba. Szóval nem volt ilyen összehasonlítási alapom, nem vagyok túl aktív ott... Bár más okom is van, hogy így tegyek, mert életem egy bizonyos pontján mondhatni új életet kezdtem, a régit eldobtam, de a régiek felé ez nálam bizonyos tisztelet kifejezése, hogy még mindig gondolok rájuk. Bár mostanában ők sem túl aktívak, lehet, hogy ők is kiöregedtek velem együtt? Mostanában általában a suli miatt lépek be. "Hagy fiatalodjak."

@Roboman:
Hú, de jó, hogy leírtad még egyszer. :)
Sikerült egy csomó mindenre rávilágítanod, tök jó. :)

A lazaság amit említesz, ez hiányzik azokból a blogokból amikről írtam, ahogy az öröm és a blog-szerűség is. Mert a blogra mint eszközre tekintenek, arra az eszközre aminek a segítségével végre révbe érnek, vagyis kiadnak majd egy könyvet. Vagy elmennek újságírónak. Tehát felfedezik őket, mert 15 perc hírnév mindenkinek jár. Valamiért ezek az elvárások ritkán függnek össze a tehetséggel. Pedig sok jó blog van, sajnos mostanában nem nagyon találtam újakat.

Nekem sosem jutott eszembe, hogy ez irodalom lenne (főleg az amit én csinálok) bár vannak akik irodalmi műveket publikálnak. Lehet velem van a baj, amikor azt hiszem, hogy ez csak egy játék a szavakkal, egymással, egy kaland.

És ezért tartom azt furcsának, amikor valaki az 5 perc hírnévéért irigykedik, hazudik, moderál, plagizál, botrányt kreál és hisztériázik. Mert ennek nem erről kellene szólnia, még akkor sem, ha valaki ezt nem játékként fogja fel, hanem önmegvalósításként. Sőt, lehet akkor főleg nem így kellene lennie.

@Roboman: A olvasóról: igyekszem mást is olvasni nem csak blogokat, szeretnék ezzel kevesebbet foglalkozni, nem mindig sikerül, nehezen mozdulok el a gép elől. Érdekes, hogy egyébként a hosszú műfajokat szeretem, csak pár éve tudom rávenni magamat, hogy novellákat is olvassak, nekem az valahogy túl rövid.

Attól félek, hogy a blogok olvasása szétdarabolhatja az embert.

:*(

@bélla: Jaj bélla, ne legyél szomorú. Azok akiket bántottam nem olvassák ezt a blogot. Mindenki más meg boldog, mert mindjárt esni fog a hó. :)

@shhhhhhhhhhhtttt: Nem is neked köszönhető, hogy megszületett ez a bejegyzés. :)

@Verde Lunaria: Köszönjük az olvasók nevében a bókot. :)

@bélla: Természetesen a te tehetségedet nem vonta kétségbe senki.

:( brühühö...aszontad nem lehet belölem újságíró...mos' igy még a hónak se t'ok örőnyi.

@bélla: :) Nem rólad volt szó, vannak tehetséges emberek nem vitás. Mint te vagy Julis. Aztán belőle is újságíró lett.

:) Akkor aszondod van remíny? Köszi.

@bélla: Az mindig van. :)

@motymoty:
@bélla:
én gyerekkoromba újságíró akartam lenni...
Alapítsunk újságot? :D

@bélla: Újságíró minden hülyéből lehet. Bocs bélla, nem rád gondoltam.

@Verde Lunaria: ...És nem is rád :)

@Verde Lunaria: Isten ments, így is túl sok van. Bár az hiánypótló lehetne.

@anyuss:
a lefedetelne pijaci rést kihasználva...
(mondjuk hajrá, annak aki nálam hülyébbet, lustábbat, gyávábbat mutat -> elsőrangú újságíró lennék)
:D

@Verde Lunaria: És inni is tudsz. Ez szintén kritérium.

@anyuss:
jóóóóóó...
már féltem, hogy ez kizáró ok :D

@Verde Lunaria: Ki-zá-ró??? :D

@anyuss:
:D talán alapkövetelmény? :D

@Verde Lunaria: Hogyne.

@anyuss:
erre a pályára teremtődtem :D

Tényleg? Ez most komoly?

@jazoli: Á, csak vicceltem.

@motymoty: Reméltem :P

@motymoty: Amit az olvasóról írtál, azt akár én is írhattam volna magamról.

Na, jó, annyi blogot én sem olvasok, hogy szétdarabolódjak. Én több időt töltök általában az írással, mint az olvasással. Mostanában azt hiszem, sikerül mind a kettőt kordában tartani.

@Roboman: Érdekes. Már magamnál sem értem. :)