Felmerült régebben, hogy az időseb középosztály jár operába, mert ez egy nagyon elit dolog, meg drága is, de egyik sem igaz, már a járás is túlzás, mi futni szoktunk, azt hittem nem is tudok futni, és nem is tudok magassarkúban menni, de a kettőt egyszerre mégis, az ember hihetetlen dolgokra képes, ha nem figyel oda a kivitelezésre, csak a cél lebeg a szeme előtt.

 

Az egész nagyon családias, szerintem bármit lobogtatunk este 7 óra 5 perckor lent az ajtóban beengednek, és az ültetős néni is csak annyit kérdez, hogy a szokásos páholy? És már nyitja is az ajtót, majd még gyorsan hozzáteszi, hogy ugye nem felejtették el megint elzárni a gázt?