Merőben új élmény, hogy október 23-a van, mégis szabadon járhatok ki-be a lakásomba, abból az utcából közelítem meg amelyikből szeretném, fogadhatok vendégeket, és kommandósok sincsenek az ablak alatt.
2010.10.22. 16:06
Sztereotip
Mos' mé'? Én is pesti vagyok, aztán mégsem látszik meg rajtam. - mondta Zsiga, majd miután hisztizett egy fél órát, mutatott egy figcsit, amit nemrég tanult.
22 komment
2010.10.21. 15:24
TéVé
Idézet "A rászorulók tévézésére lesz pénz" című mai Napi Gazdaság cikkből:
"Vasváriné Menyhárt Éva, a fejlesztési minisztérium államtitkára elmondta, hogy kicsit le vannak maradva, de már dolgoznak a rászorult rétegek állami támogatásán, vagyis hogy kiket és milyen módon segít az állam az eszköz vásárláskor."
A set-top-boxról van szó, ami 10-12.000 Ft és szükségeltetik a digitális átálláshoz.
Erre tényleg szükség van? Ez egy reális probléma, hogy valaki szegény, és biztosítani kell neki a tévéhez való jogát? Van ilyen, hogy tévéhez való jog? Ez tényleg ennyire fontos? Vagy fontos ez egyáltalán bármennyire is?
Nem tudom. Nem értem.
A világ szállt el körülöttem, vagy én vagyok elszállva?
Van itt valakinek tévéje? Mi a véleménye erről?
4 komment
2010.10.20. 16:37
Mátyás, az igazságos
A kolozsvári Mátyás szobor magyar állami pénzekből (is?) történő felújítása azért felvet néhány kérdést.
Félreértés ne essék, kedvelem Mátyást is, Fadruszt is, mindketten megérdemlik a támogatást.
Csak arra lennék kíváncsi, hogy ezt Bukarest mégis hogy vezette föl?
Figyej'má' Budapest! Volt nektek itt egy királyotok, valahogy hozzánk került, izé, fel kellene újítani. Adtok pénzt? Király! Akkor mi is megszavazunk ugyanennyit. Aztán majd nézhetitek, hogy nem utaljuk át.
3 komment
2010.10.18. 17:58
# 164
Csütörtökön úgy éreztem, hogy nem bírom már tovább az ücsörgést, kiszámoltam, hogy a lábam matematikailag már tökéletes, levetettem hát a sportcipőmet, lecseréltem karakter cipőre, táncoltunk egy kalotaszegit, aztán még egyet és még egyet és még egyet, majd egy mezőségit és abból is még egyet, közben megittunk majd egy üveg bort és némi pálinkát. Soha nem a mértékletességemről voltam híres, a ló túloldala mindig közelebb van, mint amire számítok.
Kiderült, hogy még mindig nem lakik alattunk senki, egyetlen közvetlen szomszédunk továbbra is csak Elluska néni, aki ugyan nem süket, de a konyhája, fürdője érintkezik a mi falunkkal, ezért semmi nem zavarja, bár néha kicsit szomorú, hogy nem hallja jól azt a szép népzenét amit hallgatunk. Úgyhogy nyugodtan moshatunk továbbra is esténkét, lehet ugrálni, táncolni, énekelni, csak a porszívó zaját nem bírom elviselni, ha Béla éjfélkor jön rá, hogy poros az ágya.