A szombati földrengés egyik legnagyobb megrázkódtatása az volt, mikor kiderült, hogy az előző földrengés,  az első, életem eddigi egyetlen "rendes" földrengése, aminek akkor majdnem az epicentrumában voltam, 25 éve volt, rengeteg idő, ilyen történelmi távlatokra eddig nem emlékeztem, csak áhítattal hallgattam az öregek és sokat tapasztaltak elbeszélését. Most mégis emlékszem, sokkoló.

Talán ez volt éltetem első igazi sokk élménye, ha húgom születését nem számoljuk, bár szerintem ez a földrengéskor még nem volt aktuális, nem volt még egy éves sem akkor, én pedig nem tudom elképzelni, hogy anyámra féltékeny lettem volna, nagyszüleimmel akkor még nem érintkezett, később sem nagyon, igazi anyás gyerek volt. A családi legendáriumban mindenesetre nem maradtak fent ilyen történetek, viszont a nagyszüleimnél gondosan kivitelezett féltékenységi rohamaimból annál több, ami nem egy rossz arány, tekintve, hogy nem szeretett ott, maximum akkor maradt, ha én is ott voltam, amitől nem meglepő módon később valószínűleg még jobban elmehetett a kedve.

Aztán amikor a kisebbik húgom született, a nagyobbikon volt a sor, én foghattam a kórházból hazafelé a fejét, neki csak a lába jutott, az egyik arra érdemes Dáciánkban, ezt még a mai napig emlegeti, pedig tudta volna milyen ronda az a fej, bizonyára nem akarta volna tartani. Anyám a kórházban végig sírt ronda lánya láttán, azután még otthon hónapokig titokban. Sokat segíthetett a helyzetén, hogy a csecsemős nővérek egytől-egyig teljes meggyőződéssel állították, hogy sem a derékszögben elálló óriási füle, sem az egész homlokát betemető éktelen vörös folt nem fog elmúlni sosem. Abban azért szerintem mindannyian bíztak, hogy a haja talán kinő, de az akkori, amúgy sem túl megnyerő megjelenésén kopaszsága is sokat rontott.

Aztán öcsém születésével a kishúgomnak is meggyűlt a maga baja, ami az "Ez a család sokkal jobb volt, míg nem volt benne ez a gyerek!" mondattal került bele a nagy családi legendáriumba, viszont ezen a ponton nekem is meglett a kedvencem, így az egyensúly abból a szemszögből, ahonnan én látom, szerencsésen helyrebillent.