Fekszünk az ágyon. Béla mélyen a szemembe néz.

- Vehetnél nekem olyan tekergetőset!
- Tekergetőset?
- Olyan pörgettyűt!
- Pörgettyűt? Mond, te miről beszélsz?
- Hát a szemedre!
- A szememre, pörgettyűt. Nagyon jól hangzik.
- Pörgettyűt a szemedre, amivel tekergetni kell. Kifesteném neked.
- Ja, szempillaspirálról beszélsz! Van szempillaspirálom. Már festetted ki vele a szememet.
- Nem, nem festettem még ki.
- De igen.
- Most nem lehetne?
- Lefekvés előtt nem olyan jó, mert macerás lemosni.
- Na jó - és nagyon bánatos képet vág.

Két hét múlva, a Széchenyi fürdőben.

- Mit is mondtál, hogy hívják azt a pörgettyűt?
- Pörgettyűt?
- Tudod, amivel kifesthetném a szemedet.
- Ja, szempillaspirálnak hívják.
- Vicces neve van.
- Ühümm.
- Veszel nekem olyat? Megpörgettyűzhetném vele a szempilláidat.
- Van otthon szempillaspirálom.
- De akkor miért nem használhattam még soha?
- Használtad már.
- Nem.

(...)