ha ezok a bizonyos "csaták" azt fedik amit mostanság "beavatottak" divatosan "a most-ban élni"-ként emlegetnek -akkor az "tök jó".

@szittyazoli: Úgy szeretem, amikor sokkal többet láttok bele a mondataimba mint amiket én magam bele bírnék tenni, mert ez tök jó és megtisztelő is (bár ez utóbbit nem értem miért, hiszen nem az én érdemem) de azért elárulod, hogy miről beszélsz? ;)

@motymoty: lehet több vagy mint aminek gondolod magad.

( valahogy úgy értem, hogy folyamatosan a jövő iluziója után rohanva megpróbáljuk a jelen kis csatározásait megélni...az már annak a jele hogy próbálunk a "most"-ban élni.

épp tegnap olvastam egy okos könyveben a kérdést..."hány illatot,érzést hangot (nem történést) tudnál leírni a tegnapi huszonnégy órádból...általában nagyon rövid kis beszámoló lenne. (a többit pedig szépen elszalasztottuk.)

@szittyazoli: Rengeteget. De ettől még nem lesz tisztaság és a munkámmal sem haladok. És lehet, hogy ha nem lenne a mardosó bűntudat emiatt, akkor még sokkal többet tudnék.

A többit igyekszem még értelmezni.

nem.nem. pont ez volna a lényeg ne olyan zombik legyünk. akik a reggel 8-tó délután 5-ig terjedő időszakot legszívesebben csak átlépnénk (t.képpen át is lépjük)

...ez a (biztos ismersz ilyet) "bárcsak már péntek délután 5 óra lenne már!" életforma.
...így nagyon rövid az élet. a munka, könyvelés,takarítás közben is meg kéne találni magát az életet, pont ezeken a látszólag apróságokon át. amik nem apróságok hanem a LÉNYEG.

...volt kezembe egyszer (valamikor gyerekkoromba valakinek a könyve, (nem olvastam végig - akkoriban inkább vernében utaztam - csak úgy belenézétem) aki túlélte valamelyik koncentrációs tábort.
ez csak úgy ment neki, hogy még ott is rá tudott álni ezekre az apró pillanatokra, örömökre.

@szittyazoli: Dehát épp ezt mondom. Vagy nem? Mire megtalálom a szépséget benne és nekiállnék, jön Béla és 3 másodperc alatt megcsinálja.

De az is lehet, hogy ezeknek semmi közük egymáshoz, akkor is látnám a szépet ha éppen nem lennék 5 évvel lemaradva.

Fél gyerekkoromban azt hallgattam, hogy milyen a macskahús és a többit, soha nem mertem még olyan könyvet kinyitni ahol le van írva ennek a másik oldala is. Mert nem akarom megtudni, hogy milyen érzés hónapokat eltölteni egy egy négyzetméteres cellában pl.

De ezt már írtam.

motymoty.blog.hu/2010/10/03/hadifogsag

köbmétert akartam írni. :)

@motymoty: apám is nyomott két év sztálingrádot, de ő is csak a tréfás dolgokról mesélt (még csalánleves is valami vonzó dolognak tűnt gyerekként.)...és sosem szidta az oroszokat.

@szittyazoli: Úgy tudom ez csak akkor dicsőség, ha nem volt utána ávós börtönben. Egyébként alapértelmezett.

akkor ő "csak" "alapértelmezett". (volt).

lehet belezavarodtam. (lényeg ő szerencsére nem volt sittkón.)

@szittyazoli: Bocsánat. Néha tényleg írhatnék egy kicsit bővebben is.

Élőben is ezt csinálom amúgy, és aztán nézek nagy szemekkel a főnökömre, hogy nem igaz, hogy nem érti a saját anyanyelvét.. :S

@szittyazoli: Jól elüldöztünk mindenkit.

Igyekeztem ezt végiggondolni, úgy, hogy nem dolgozom közben, még nem látom át teljesen, de szerintem nekem az ízek (khm), illatok, hangok nem függnek össze azzal amit írtam.

Közbe szólok. Az elmúlt napokra nem igen emlékszem, és ha belegondolok, ezeket pedig tök fontos lett volna normálisan megélni, érezni ezt az egy hetet, de nem tettem.

Hm... tényleg elrohan az élet mellettünk, de hogy lehet behozni az eddigi lemaradásaink? Hogy kell csinálni, hogy a MOST-ban élünk, ha a múltat még be se fejeztük? Honnantól kell nézni, hogy MOST van?

@Verde Lunaria: Mostantól. Szerintem ha a múltat szeretnéd bepótolni akkor nem fogsz tudni a jelenben élni. Kell húzni egy vonalat, anélkül nem megy.

@motymoty:
jó, de akkor a múlt terheit fogom, lerakom, és azt monodm, ennek már annyi?
Pedig egy csomo fontos dolog van a csomagban... :S

@Verde Lunaria: Aminek annyi, annak már annyi. Ami még megvalósítható azt érdemes megvalósítani, de nem teljesen értem, hogy mire gondolsz.

@motymoty:
... én se :D
valami olyasmire gondolok, hogy nagyon nehéz meghatározni, hogy mit érdemes tovább vinni

én most nem értem, hová tűnt az én rendkívül bölcs hozzászólásom? meg avgyok zavarodva. egészen.

@Zazálea: :( nem láttam sajnos. Pedig bölcs hozzászólásokra nagyon áhítozunk.