édes - keserű

Kicsit elkedvetlenedtem attól az információtól, hogy sosem fogok már rendesen látni, még azt is elfelejtettem, hogy megígértem a második nézeteltérést. Szerintetek mit csinál a sárkány a királylánnyal?

Azt hittem a lelkiismeretlen orvosnál nincs rosszabb, de van. A lelkiismeretes például sokkal rosszabb. Úgyhogy most már megint ott tartunk, hogy mehetek MR-re. Valószínűleg. Pedig mikor ezt először kiejtette a száján, úgy néztem rá, ahogy csak kevesen tudnak. Akkor hirtelen röntgenre módosított, büszke is voltam a nézésemre. Majd miután 8 órát ücsörögtem a neurológiai osztályon a beutalómra várva, közölte, hogy bármi eltérés is legyen, azonnal MR. Márpedig a vak is látja, hogy a nyakam eltér.

Szerencsére sikerült várakozás alatt a neurológiai osztályhoz méltó könyvet és kort választanom, és egész sok mindent elsajátítanom az 1918-as év eseményeiből, így tudtam ötvözni a kellemeset a szórakoztatóval.

A különböző szemem világa mondások is értelmet nyertek, nekem ez idén százezer forintomba került, a duplája még hátra van. De legalább elértem azt, amit sosem szerettem volna. Lesz szemüvegem és kontaktlencsém. Egyszerre. Látni így sem fogok, csak addig, amíg nem mozgatom a fejemet, ezzel a korrekcióval csak a fejem kerül a helyére. Talán nem fog fájni a hátam. De legalább azt elértük, hogy míg eddig tökéletesen láttam közelre, ez most már a múlté.

- Már megint játszol. Mindig játszol.

- Nem mindig.

- De. Szerintem te a munkahelyeden is játszol.

- Nem, van amikor csapkodok.

- Csapkodsz?

- Igen, amikor sokat telefonálnak és zavarnak hülyeségekkel.

- Olyankor nem hagynak játszani, igaz?

Búza, búza, búzavirág
Engem szól az egész világ
Egész világ rólam beszél
De azt csak elfújja a szél

Kaphatnék Baba-gyógyító-kuponokat, bármikor beváltanám, meggyógyulnál.

 Ezenkívül csak egy kézzel varrott selyemelefántra vágyom.