édes - keserű

Az ördög is elvitt volna
ha féllitres nem lett vóna
a féllitres előkerült
engem az ördög elkerült

Az ajándékok már majdnem mind elkészültek, az elefánttal vannak még problémák, azon túl, hogy nem selyem, hiányik még egy keze meg egy lába és az egészet össze kell még tákolni. * A ruhájáról nem is beszélve.

Apának is kellene még valami, kitaláltuk, hogy kap zentai pálinkát, mert bár biztosan sok bort és pálinkát fog kapni, a zentai pálinka egy igazi kuriózum. Nagyon finom.

Valószínűleg ezért ittam meg az összeset.

*varrásnak hívják, azt hiszem

Ti tudtátok, hogy a kislábujjat nem lehet külön mozgatni?

És azt, hogy a barátok megmondhatják, hogy mit mondjál, és ha nem úgy mondod, nem lesznek többé a barátaid? Emellett még azt is megszabhatják, hogy kivel barátkozhatsz.

Sokat kell még tanulnom az életről, emberekről és reakciókról. Majd ha felébredtem.

Kell a diplomásoknak nyelvtudás?

A mondás, miszerint az egész világ sörnyitó, saját lakásban nem állja meg a helyét.

Bár azt mondták, hogy a célozgatásokat nem érted, azért én bízom benned, és inkább szólok, hogy kaptam sapkát születésnapomra, karácsonyra valami mást kell kitalálnod.

Képzeld, születésnapom alkalmából bélla nagyon szép fényképet készített rólam, úgyhogy idén már fényképezned sem kell.

Ui.: Ne felejtsd el szittyazolinak az objektívet! Most már sapkát is tehetsz rá, nem konkurálunk egymással többé.

Kitty-kotty, galagonya kettő,
Az én tököm is kettő,
Úgy álljon a fejsze a fába,
Mint az én pöcsöm a lányba
 

Ma ne nagyon varrjatok, már így is importáljuk a tojás egy részét. Meg ne is mossatok és süssetek. És.. az lenne a legjobb, ha csak szimplán nem csinálnátok semmit. Esetleg a söprűket eldughatjátok. Sosem lehet tudni.

Új zoknit vehettem ma, a zoknimaffia jóváhagyásával.

Kicsit elkedvetlenedtem attól az információtól, hogy sosem fogok már rendesen látni, még azt is elfelejtettem, hogy megígértem a második nézeteltérést. Szerintetek mit csinál a sárkány a királylánnyal?

Azt hittem a lelkiismeretlen orvosnál nincs rosszabb, de van. A lelkiismeretes például sokkal rosszabb. Úgyhogy most már megint ott tartunk, hogy mehetek MR-re. Valószínűleg. Pedig mikor ezt először kiejtette a száján, úgy néztem rá, ahogy csak kevesen tudnak. Akkor hirtelen röntgenre módosított, büszke is voltam a nézésemre. Majd miután 8 órát ücsörögtem a neurológiai osztályon a beutalómra várva, közölte, hogy bármi eltérés is legyen, azonnal MR. Márpedig a vak is látja, hogy a nyakam eltér.

Szerencsére sikerült várakozás alatt a neurológiai osztályhoz méltó könyvet és kort választanom, és egész sok mindent elsajátítanom az 1918-as év eseményeiből, így tudtam ötvözni a kellemeset a szórakoztatóval.

A különböző szemem világa mondások is értelmet nyertek, nekem ez idén százezer forintomba került, a duplája még hátra van. De legalább elértem azt, amit sosem szerettem volna. Lesz szemüvegem és kontaktlencsém. Egyszerre. Látni így sem fogok, csak addig, amíg nem mozgatom a fejemet, ezzel a korrekcióval csak a fejem kerül a helyére. Talán nem fog fájni a hátam. De legalább azt elértük, hogy míg eddig tökéletesen láttam közelre, ez most már a múlté.

- Már megint játszol. Mindig játszol.

- Nem mindig.

- De. Szerintem te a munkahelyeden is játszol.

- Nem, van amikor csapkodok.

- Csapkodsz?

- Igen, amikor sokat telefonálnak és zavarnak hülyeségekkel.

- Olyankor nem hagynak játszani, igaz?

Búza, búza, búzavirág
Engem szól az egész világ
Egész világ rólam beszél
De azt csak elfújja a szél

Kaphatnék Baba-gyógyító-kuponokat, bármikor beváltanám, meggyógyulnál.

 Ezenkívül csak egy kézzel varrott selyemelefántra vágyom.

Mindig magamból indulok ki, aztán rájövök, hogy ez rossz, és amíg tudatosan odafigyelek sikerül nem magamból kiindulni, míg megint el nem felejtem. Ezért is téveszthettem azt mostanában szem elől, hogy ami nekem homokozás, az másoknak vérkomoly önmegvalósítás, és mint ilyen élet-halál kérdése.
 

Úgy tűnik a Lepkeváros eset nem volt elég arra, hogy képes legyek megválogatni azokat a helyeket, ahova kommentelek.

- A gyöngyözésből is tanultam, azt hiszem.
- Igen? Azt, amit a devizahitelesek?
- ???
- Hogy valaki majd úgyis kihúz a kakiból.

Nem erre gondoltam, de ha már így alakult arra is rájöttem, hogy a blog írásának is van egy ilyen aspektusa, úgyhogy gyorsan kihasználom az alkalmat és megkérdezem, hogy milyen (meglepetés) programot szervezzek Bélának a születésnapjára. Kávéház, kultúra, túra, ilyesmi.

Meglepetten figyeltem, hogy van, aki azért megy tüntetni, mert nem ér semmit a diplomája. És még a tévének is képes ezt nyilatkozni. Aki büfé szakra megy, annak büfé szakos diplomája lesz, bármennyire is meglepő. Tetszettek volna nem büfé szakra menni. Hanem valami használhatóra. Vagy festőnek. Vagy kertésznek. Én is az lettem volna, ha nem lennék ennyire lusta.

Nem meséltem mostanában a szappanokról, pedig voltak fentek és lentek, ez utóbbi inkább csak anyámhoz kapcsolódik, meg a sziámi ikréhez, aki a húgom.* Legalábbis tegnap még ezt hittem, ma már tudom, hogy lejjebb mindig van, és ezt általában magunknak köszönhetjük.

Mint minden tevékenység, ez is nagyon tanulságos, a háziszappan a 21. századi elvárásoknak leginkább semennyire sem felel meg, de azért ott a megfelelési kényszer és az igyekezet. Ezért aztán mikor az első visszajelzés szerint a legnagyobb pozitívum az, hogy nincs olyan intenzív illata, mint a boltinak, akkor az ember elkezd azon gondolkozni, hogy vajon tényleg meg kell-e mindig mindennek és mindenkinek felelni. Vagy azon, hogy az emberek elvárásai különbözhetnek. Vagy azon, hogy a saját félelmeink annyira képesek elnyomni a legnyilvánvalóbb dolgokat is, hogy még a barátaink józan és jósolható ítéletén is képesek vagyunk meglepődni.

*mert bár sosem próbálták a szappanjaimat, nagyon ösztönösen tudják utálni, ahogy engem is. Én pedig még mindig elhiszem.

Sokszor eszembe jut, hogy régen nem volt ilyen nagy az egyetértés köztünk Bélával, például abban sem értettünk egyet, hogy a népmesékben a béka mit szimbolizál. Nem ez volt az egyetlen sarkalatos pontja a kapcsolatunknak, de a másikat meghagyom jövőhétre.

Sok mindennel el vagyok maradva, és mégis van ami túl korán került ide. Most azt fogjátok hinni, hogy nekem ez a vesszőparipám. Pedig nem. Csak meglep, hogy az embereket mennyi mindennel meg lehet etetni. Minden értelemben. És itt most nem csak szeretett Norbikára gondolok,* hanem a tönkölybúzás, nyírfacukros palacsintára, ami nagyon bió. És nagyon egészséges. Ezért eszik reggelire. Euro krémmel.

Ez még csak a bevezetés volt, mert a kedvencem az, amikor valaki hipnózissal megállapítja, hogy azért nem tud lefogyni, mert savas ételeket fogyaszt. Ezért nem eszi meg vacsorára a külön neki sütött csirkemellet krumplival, hanem helyette inkább megeszik egy jó fél kiló kenyeret, hasonló mennyiségű sajttal. Fogyókúra gyanánt.

Ide tartozik még a recepciós, aki ma rá akart beszélni az ápdét módszerre, pedig mondtam neki, hogy nem tudok szemetet fogyasztani,**  az emberről pedig, aki csak becsomagolt ételeket hajlandó fogyasztani,*** inkább nem is beszélek.

Persze tudom, nekem könnyű. És jó is. Allergiás vagyok, élhetek egészségesen.****


*meg arra, hogy milyen ügyesen össze lehet mosni az egészséges és a fogyókúrás ételt
**(összetevőket lásd kommentben)
*** olyanokat mint paradicsom, kenyér, hús, különben is minek egyen normális tojást, tojáspor helyett, mikor úgyis mindenben az van alapanyagként, pl. pizzatészta
**** ezt sokan el szokták mondani. Azt hiszem főleg az ízfokozó függők.

Gondolom az eutanáziát ellenzők nagyon különbözőek lehetnek, de valószínűleg még egyiküknek sem halt meg közeli hozzátartozója rákban.

A tótok már megint nem viselkednek egy nappal sem érettebben az országuk koránál.

Csak azt szeretném mondani, hogy nagyon fázik a fejem.
 

"Ülőmunkánál előjöhet a reflux. Hallottak már erről? Van valakinek? Nekem van. Esetleg ha nincs meg Önöknek tudok küldeni."

Nem kértem.
 

Akkor kellene közzétennem a jobbnál jobb ötleteimet amikor eszembe jutnak, mert előbb-utóbb másnak is eszébe fog jutni. A kutyapisiadó már régóta a világmegváltó terveim között szerepelt, viszont csak a lakáskutyákra vezetném be, de nem jelképes összeggel. És ha már így kimondatlanul is meghallgattattam, elárulom, hogy Béla városrendezési tervei úgy kezdődnek, hogy felszántjuk a Nagykörutat.
 

Nehéz hinni  a jóslatokban, mert a freeblognál eljött a világvége, de nem ma, és még azt sem tudjuk megállapítani, hogy ez most történt-e vagy augusztusban. Viszont remélem az, hogy a világ többi része számára ma elmaradt ez az esemény, nem azt jelenti, hogy kitolódik 2012.12.12-re. Szörnyen felháborítónak tartanám, ha a születésnapom előtt egy nappal érne véget a világ. Még lehet bele is halnék.

Nem szeretek legendákat lerombolni, mégsem tudom magamban tartani, hogy az anti-gasztroblogger sorozat kamu, anyus csinálja a legjobb töltött paprikát, amit valaha ettem.